Közlekedéspolitikai koncepció
Nagyléptékű infrastrukturális projektek áttekintése
A KMKF Gazdasági Albizottságának 2008. október 16-i, esztergomi kihelyezett ülésén elfogadott állásfoglalásának megfelelően, az Albizottság kezdeményezte a nagyléptékű és nagy költségvonzatú, Magyarországot és más Kárpát-medencében élő magyar közösségeket egyaránt érintő, határon átnyúló infrastrukturális projektek (továbbiakban: nagyléptékű infrastrukturális projektek) vizsgálatát.
Előzmények:
A KMKF, mint a Kárpát-medencében élő magyar közösségek választott képviselőinek konzultatív fóruma, célkitűzésének tekinti, hogy a képviselt közösségek érdekében saját lehetőségei szerint elősegítse minden olyan fejlesztési kezdeményezés megvalósulását, amely – rövidebb vagy hosszabb távon – a határon túli magyar közösségek helyzetének javulását is eredményezheti.
A nagyobb volumenű infrastrukturális projektekre vonatkozó vizsgálat előzménye, hogy mind a Gazdasági Albizottság, mind pedig a KMKF Plenáris Ülése megvitatta és elfogadta a KMKF Határmenti Közlekedésfejlesztési Koncepcióját, melynek célja volt a határon átnyúló, kisléptékű közlekedési infrastruktúra és tömegközlekedés fejlesztési projektek számbavétele és megvalósulásuk KMKF általi, elvi támogatásról való biztosítása, valamint az európai integráció négy alapszabadsága: a személyek, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad mozgásának elősegítése térségünkben.
A Nemzeti Együttműködési Stratégia jegyében elkészült Határmenti Közlekedésfejlesztési Koncepcióban foglalt fejlesztési projektek pilléreit képezik az új típusú, fejlesztésközpontú nemzetpolitikának, amelyben felértékelődnek az államhatárok által elválasztott közösségek közötti együttműködési formák, legyenek azok akár gazdasági, akár kulturális, akár egyéb jellegűek.
A KMKF Gazdasági Albizottsága azért döntött amellett, hogy a nagyobb volumenű projekteket is meg kívánja vizsgálni, mert a Határmenti Közlekedésfejlesztési Koncepciót előkészítő, illetve értékelő vitákban fölmerültek olyan nagyberuházásokkal (autópályákkal, új vasútvonalakkal, Duna-hidakkal stb.) kapcsolatos elképzelések is, amelyek meghaladták a Határmenti Közlekedésfejlesztési Koncepció alapvetően kisebb volumenű, határmenti jelentőségen nem túlmutató projektekre koncentráló kereteit.
A vizsgálat célkitűzései:
Természetüknél fogva, az infrastrukturális fejlesztések nem csupán a magyar közösségek, hanem a Kárpát-medencében élő összes nemzet és személy érdekében állnak. Mivel a nagyobb volumenű beruházások, többnyire Kárpát-medencén túli vidékek, országok lakói által használt közlekedési folyosók részét is képzik, a szűken vett nemzeti és regionális érdekek mellett általános térségi, illetve európai érdekekkel is összefüggésben állnak. A nemzetközi összefüggésrendszer szempontjából ez különbözteti meg a nagy volumenű projekteket a szűken vett, kisebb volumenű, határmenti fejlesztésektől.
A nagyobb volumenű projektek fejlesztésénél tehát a következő szempontokat egyszerre kell figyelembe venni:
- összeurópai, nemzetközi összefüggések,
- a közép-európai térség Európán belüli fejlődésének szempontjai,
- Magyarország és a szomszédos országok bilaterális fejlesztési szempontjai,
- a magyarországi közlekedésfejlesztés szempontjai,
- nemzetpolitikai szempontok.
A Kárpát-medencében található államok, és polgáraik számára példaként szolgálhat a nyugat-európai országok által elért integrációs szint, ahol az államhatárok rég elveszítették hagyományos elválasztó funkcióikat. Ezek a határszakaszok napjainkra sokkal inkább dinamizáló, mint hátráltató szerepet töltenek be a határon átnyúló társadalmi együttműködési folyamatokra.
Európa fejlettebb vidékeit, a közlekedési infrastruktúra kiegyensúlyozott, megfelelő sűrűségű hálózata jellemzi, amely hálózatok – elsősorban a nagyléptékű infrastruktúra esetében – figyelmen kívül hagyják az országhatárokat. Az Európai Unió keretei között, nem csak, hogy lehetőség van a különböző fejlesztési stratégiák - esetünkben infrastruktúra-és közlekedésfejlesztési stratégiák - összehangolására, hanem ez kifejezett elvárás a tagországok felé.
Meg kell állapítanunk, hogy a Kárpát-medence, úgy, mint általában egész Kelet-Európa, jelentős hiányosságokkal küzd az infrastrukturális fejlettség területén. A minőségi infrastruktúra sűrűsége elmarad a fejlett térségekben tapasztalható állapotokhoz képest, amely helyzetet tovább ront az országhatár, mint közlekedési szempontból is szűk keresztmetszet megléte. Annak ellenére, hogy a térség több országa már része a schengeni-egyezménynek, mások pedig jó eséllyel rövid időn belül részévé válhatnak, a több évtizedes „szétfejlődés” a fejlesztési stratégiák össze nem hangolása, a közlekedési infrastruktúra területén is tetten érhető.
Az országhatárok átjárhatóságának hiánya, folyamatos és komoly versenyképességi hátrányt okoz a régió minden országa számára, ami hozzájárul az Európai Unión belül elfoglalt helyzetük konzerválásához is. A térség kiegyensúlyozott és fenntartható gazdasági valamint társadalmi fejlődése érdekében, szükség van a hiányos infrastrukturális kapcsolatok jól átgondolt és gyors ütemű fejlesztésére, ami előfeltétele a régió Európa fejlettebb részéhez való felzárkózásának. Ennek elősegítése érdekében, bizonyos mértékig és jól meghatározott keretek között, az Európai Unió is segítséget nyújt.
Lényeges szempont, aminek érvényre juttatását, csak a térség országainak tudatos és összehangolt fellépése teremtheti meg, hogy a fejlesztések ne csupán meghosszabbításai legyenek a nyugat-európai hálózatoknak, és tranzitelemként szolgálják a kelet – nyugat irányú, transzeurópai áruforgalmat, hanem a térség országainak és az egész régiónak a belső szükségleteit is figyelembe vegyék. A kelet-nyugati kapcsolatok mellett, nagyobb hangsúlyt kell fektetni az észak-dél irányú fejlesztésekre is, ami elsősorban a kelet-európai országok szükségleteinek felel meg. Csak az egész térség európai típusú fejlődési pályára állítása biztosíthatja az itt élő népek és nemzetek jólétének fokozását, harmonikus együttélésének és kölcsönös érdekek mentén kialakuló együttműködésének tartós esélyét.
A magyar népesség Kárpát-medencén belüli földrajzi elhelyezkedésének sajátossága folytán, a Magyarországot érintő nagy volumenű, nemzetközi beruházások szinte kivétel nélkül érintenek az országhatáron kívül magyarlakta területeket is. Ezek a kapcsolatok képesek fejlődést generálni az érintett területeken, illetve biztosítják a Magyarországgal és Európa más részeivel való korszerű és gyors kapcsolattartás feltételeit.
A nagyléptékű infrastruktúrafejlesztési projektek KMKF általi vizsgálatának célja, hogy számba vegye a magyarság által lakott régiókat érintő, nagyobb volumenű fejlesztési projekteket és a csak körvonalazódó elképzeléseket is, és ezek megvalósulását a magyar és a szomszédos országok kormányzatainak, szakembereinek, valamint az Európai Unió illetékeseinek figyelmébe ajánlja, azok megvalósulását támogatásáról biztosítsa.
Tudatában annak, hogy a fent említett projektek megvalósítása - nagyságrendjükből és költségvonzatukból következőleg - kormányzati, mi több uniós szintű tervezést és egyeztetést igényelnek, a KMKF elvi szintű támogatása, hozzájárulhat egy a kárpát-medencei magyarság által lakott térségek érdekeit fokozottabban figyelembe vevő szakmai rangsor, prioritáslista kialakulásához.
A Kárpát-medencét is nagymértékben befolyásoló globális folyamatok (felmelegedés, aszályosodás) hatásait figyelembe véve szükséges – ennek az áttekintésnek a keretein túlmenően – a közlekedésfejlesztés környezetvédelmi szempontjait is felmérni, és a szomszédos országok irányában egy közös Kárpát-medencei vízgazdálkodási program keretében a vízi utak hasznosításának lehetőségét is számba venni.
I. Közúti infrastruktúra:
A közúti nagyléptékű infrastrukturális projektek keretein belül, a vizsgálat azokat az autópálya, gyorsforgalmi autóút és közúti-hídfejlesztési elképzeléseket veszi számba, amelyek eddig már megjelentek a különböző infrastruktúrafejlesztési tervekben, illetve javaslatot tesz olyanokra is, amelyek eddig ilyen anyagokban nem jelentek meg, csak „társadalmi elképzelésként” élnek az általuk érintett egyes régiókban, illetve szakmai körökben. Ilyen tervek lehetnek az Országos Területrendezési Terv (OTrT) és annak különböző módosításai, valamint az Európai Unió és a szomszédos országok közúti infrastruktúrafejlesztés területét érintő fejlesztési tervei.
Forrás: Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ
Szlovákia irányába:
1. Az M15-ös gyorsforgalmi út autópályává fejlesztése.
Megvalósíthatóság: A magyarországi szakasz Hegyeshalom és Rajka között félautópálya, a többi rész készen van. A fejlesztési elképzelés részét képezi a CETC vagy AB Landbridge 2/C eurokorridor fejlesztési elképzelésnek, amely autópálya összeköttetést teremtene az Észak-Lengyelországi Szczecin – Brno – Pozsony – Szombathely – Zágráb – Rijeka (Fiume) között.
2. A dunakiliti duzzasztómű kihasználásával, híd építése Dunakiliti és Doborgaz között.
Megvalósíthatóság: Csak elképzelés szintjén létező terv. A duzzasztóművön lévő fél útpálya kiegészítése teljes útpályává, valamint a duzzasztóművet elkerülő, elterelt öreg Öreg-Duna szakaszon kisebb teherbírású híd építése, eleinte esetleg ideiglenes hídként, továbbá a szlovákiai oldalon hídfő és csatlakozás a Dunacsún-Bős útra.
3. Győr-Nagyszombat (M1-D1) gyorsforgalmi út
Leírás: Győr-Nagyszombat gyorsforgalmi autóút út megépítése a jelenlegi Vámosszabadi-Medve Duna-híd felhasználásával, valamint ennek az útnak a Győr elkerülésével (Kis-Duna híd építésével) összekötése az M1-es autópályára vezető 19-es úttal.
4. A Komáromot Révkomárommal összekötő új, több forgalmi sávos Duna híd megépítése.
Megvalósíthatóság: A hídnak - amely összekötné magyarországi oldalon az 1. számú főutat az I/63. számú főúttal Szlovákiában – az engedélyezési terveit egy magyar-szlovák konzorcium, INTERREG forrásból finanszírozva kidolgozta. A projekt megvalósítása a továbbiakban, politikai döntést igényel a két ország részéről. Az új Duna híd megépítése indokolt, mivel a meglévő Erzsébet-híd elavult, felújítása után sem képes megfelelni a korszerű áruforgalom támasztotta elvárásoknak.
5. A Zsámbéki-medencén áthaladó M11. autópálya részeként, új, kétszer két sávos Duna-híd építése Esztergom és Párkány térségében, vagy M2. autópálya megépülése parassapusztai határátlépéssel, Esztergom – Párkány teherkomp.
Megvalósíthatóság: Az új párkányi híd tanulmány-és látványterve elkészült, a további tervek valamint a megépítés politikai döntést igényel. Magyarországi oldalról, elvileg lehetségesnek tűnik mind a Duna bal- és jobb partján vezető útvonal megépülése, azonban szlovák oldalról csak az egyik változat (R3 számú autópálya) megépülése valószínűsíthető. Jelenleg, nagyobb valószínűsége az első alternatívának (M2 Parassapuszta – Ipolyság) van, azonban az esztergomi új Duna híd megépítése elsősorban gazdasági megfontolásokból fontos lenne. A Mária-Valéria híd, kapacitáskorlátai miatt gazdasági szempontból nem tényező, teherforgalom nem halad rajta át. A híd megépítésének alternatívájaként jelenik meg, az Esztergom és Párkány között üzemelő teherkomp elképzelése.
6. Hatvan – Salgótarján – Fülek – Losonc közötti gyorsforgalmi út kiépülése.
Megvalósíthatóság: A jelenlegi magyarországi fejlesztési tervekben (OTrT) szerepel a Hatvan Salgótarján közötti 21. számú főút 2-szer 2 sávos gyorsforgalmi úttá fejlesztési somoskőújfalui határátmenettel. A gyorsforgalmi kapcsolat kiépülése jótékony hatással lenne a nógrádi és gömöri térség gazdasági fejlődésére, amely térségek mindkét országon belül a legelmaradottabbak közé tartoznak.
7. Az M30 autópálya kiépülése Miskolc és Kassa között.
Megvalósítás: Az M30 számú autópálya országhatárig (Hidasnémeti) megépítése szerepel az OTrT-ben, ugyanúgy, mint annak Kassáig való folytatása (R4 számú autópálya) a szlovák fejlesztési tervekben. A projekt megvalósulásának elsősorban gazdasági jelentősége lenne, szorosabbá fűzvén a két növekedési pólus kapcsolatát.
8. Gyorsforgalmi autóút kapcsolat létrehozása Záhony és Tiszacsernyő (Királyhelmec) térségében.
Megvalósíthatóság: A projekt magyarországi részének (Záhony- országhatár) jelölése M340 lenne, ami a szlovákiai 79. számú főútba torkollana Tiszacsernyőnél. Magyarországon az M34 számú autóút (Vásárosnamény-Záhony), M3 autópálya, majd M49 autópálya (Vaja – Csengersima) útvonalban folytatódna.
9. Ipoly hidak
Két híd építéséről (Ráróspuszta és Ráros, illetve Szécsény és Pető (Peťov) között) a kormányközi megállapodás megszületett, az EU támogatás biztosítva, a beruházás építési fázisa megkezdődött. A felek egyetértenek a következő két híd előkészítésének megkezdésében, Vámosmikola és Ipolypásztó (Pastovce), illetve Ipolydamásd és Helemba (Chl’aba) között. Az Ipolydamásd-Helemba hídnak a megépítése egyúttal a 12. sz. útnak a Párkány felé való meghosszabbítását is jelenti. (Távlatilag további Ipoly-hidak építése is szükséges, azaz a teljes Ipoly-projekt tulajdonképpen egy nagy projektnek tekinthető.)
Nemzetközi összefüggés: Az Ipoly-hidak építése előfeltétele annak, hogy a nógrádi térségben megteremtődjenek az EU-nak a szabad mozgásra vonatkozó feltételei. Az egyenként viszonylag kis költséggel járó fejlesztéseknek távolabbra ható nemzetközi hatásai nincsenek.
Ukrajna irányába:
1. Vásárosnamény – Záhony gyorsforgalmi út kiépítése, amely összeköttetést teremt az épülő M3 autópálya és a Záhony – Csap határátkelő között.
Megvalósíthatóság: A projekt része a magyarországi autópálya-fejlesztési terveknek, amelyeknek megfelelően a Vásárosnamény – Záhony között, az M34 számú gyorsforgalmi autóút fog megépülni. Jelenleg a Záhony - Csap határátkelő Magyarország gazdasági kapuja Ukrajna és Oroszország felé, amelyhez a jelenlegi 4. számú főút vezet. A jelenlegi helyzetben a határátkelő esetében szűk keresztmetszetet jelent a meglévő Tisza híd, amely kapacitás-problémákból adódóan, nem teszi lehetővé a növekvő igényeknek megfelelő fejlesztést. Ezért, a gyorsforgalmi autóút megépítésének elengedhetetlen részét kell képeznie, egy új, nagykapacitású Tisza híd megépítése.
2. Az M3 autópálya Vásárosnamény – országhatár (Beregdaróc) közötti szakasza.
Megvalósítóság: Az M3 autópálya nyomvonala nem a mai útvonal (4. számú főút) nyomvonalát fogja követni, hanem attól délre, a jelenlegi beregsurányi határátkelőtől néhány kilométerrel északabbra, Beregdaróc - Beregdéda körzetében fogja keresztezni a magyar – ukrán határt. A várhatóan 2010-ig átadásra kerülő autópálya szakasz ukrajnai folytatása Beregszász körzetét fogja érinteni és úgy halad tovább Munkács, majd Lemberg és Kijev irányába.
3. A 491. számú út Fehérgyarmat Tiszabecs közötti szakaszának korszerűsítése
Megvalósíthatóság: A projekt megvalósulása tulajdonképpen a jelenleg meglévő útszakasz korszerűsítését jelentené, aminek előnye, hogy korszerű közúti összeköttetést teremtene az országhatár, valamint az M49 és M3 autópályák között. A terv nem szerepel az OTrT-ben.
Nemzetpolitikai szempont: A projekt megvalósulása nagymértékben hozzájárulna a Felső-Tiszavölgyi magyarság, Kárpát-medence egyéb régióival való kapcsolattartási lehetőségeinek javulásához. A főút közvetlen kapcsolatot fog teremteni mind az M3, mind pedig az M49 autópályával.
4. Új Tisza-híd Tiszakóród és Mezővári (Vari) között
Az ország legkeletibb térsége Fehérgyarmattól keletre határok közé zárt, félsziget-szerű periféria. A Tiszán Tivadar és Tiszabecs között nincsen átkelési lehetőség. A javasolt új híd, ami egyelőre csak elképzelés, Beregszász felé nyitná meg ezt a térséget. Turisztikai szempontból is kedvező lenne.
Románia irányába:
1. M49 autópálya megépítése, amely összeköttetést fog teremteni az M3 autópálya (Vaja) és Szatmárnémeti között.
Megvalósíthatóság: A gyorsforgalmi út megépítése szerepel mind a magyarországi, mind a romániai infrastruktúrafejlesztési tervek között. Az országhatárig (Csengersima) várhatóan 2010-re eljutó gyorsforgalmi út, amelynek folytatása Szatmárnémeti kapcsolódással beletorkollik a romániai tervekben szereplő Nagybánya – Szatmárnémeti gyorsforgalmi autóútba, amely útszakasz építésének előkészületei előrehaladott állapotban vannak.
2. Nyírbátor – Vállaj – Nagykároly út kiépítése.
Megvalósíthatóság: A projekt terve, 4915. számú út korszerűsítése szerepel az OTrT-ben.
3. A Berettyóújfalu – Nagyváraddal összekötő M4. autópálya kiépítése.
Megvalósíthatóság: A projekt része mind a magyar, mind pedig a román infrastruktúrafejlesztési terveknek. A tervek között szerepel egy a mai 4. és 42. számú főutak nyomvonalával közel hasonló nyomvonalú autópálya kiépítése Budapest – Szolnok – Püspökladány – Berettyóújfalu – országhatár (Nagykereki) érintésével, amelynek jelzése M4 autópálya. A tervek szerint, az M4 autópályába Berettyóújfalu körzetében fog becsatlakozni az M35 autópálya, amely Debrecen érintésével fogja összekötni az M3 és M4 autópályákat. Az autópálya romániai folytatása lesz az ún. Észak-erdélyi autópálya, amely érinteni fogja Nagyvárad – Zilah – Kolozsvár – Marosvásárhely – Brassó térségét. A romániai szakasz kivitelezés alatt van. A magyarországi tervek szerint, az M4. autópálya teljes hosszában 2015-re fog megépülni, azonban kiemelten fontos lenne, hogy mire az Erdélyi-autópálya országhatárhoz (Nagyszántó, Săntaul Mare) közeli része elkészül, addigra a magyarországi szakasz már olyan állapotba legyen, hogy fogadni legyen képes a csatlakozást. Ezt a célt szolgálná, ha minél előbb elkészülne a Debrecent Berettyóújfaluval és a Berettyóújfalut az országhatárral összekötő szakasz.
4. A Szeged – Nagylak – Arad közötti M43-as autópálya megépülése.
Megvalósíthatóság: A Szeged – országhatár (Nagylak) szakasz átadására a tervek szerint 2010. év őszén kerül sor. A projekt megvalósítása része a magyarországi autópálya fejlesztési terveknek, és mint a IV. számú helsinki-folyosó szakasza az európai TEN rendszernek is.
5. Új Maros-híd Apátfalva és Nagycsanád (Cenad) között.
Megvalósíthatóság: Az Eurorégió a háborúban lerombolt híd pótlását tűzte ki célul. Engedélyezési terve van. A magyar-román közlekedési szakértői tárgyalások érintőleg már foglalkoztak vele, de hivatalos kezdeményezés még nem érkezett a kormányokhoz. Politikai egyetértés esetén kormányközi egyezmény szükséges. A híd Temes és Csongrád megye, azon belül Nagyszentmiklós és Makó kapcsolatát szolgálná elsődlegesen.
6. „Bánáti út”
Megvalósíthatóság: Eredetileg szerbiai kezdeményezésre a Nagykikinda-Nagybecskerek-Belgrád vonalon létesülne új út, amely a magyar-szerb-román hármas határon lépne magyar területre, Kübekháza térségében. Onnan észak felé Deszknél érné el a 43. sz. főutat, majd egy új Maros hídon át az M43 autópálya maroslelei csomópont csomópontjába csatlakozna. Az eurórégión belül felmerült szerbiai kezdeményezéshez a román partnerek Nagybecskerek-Temesvár-Nagyszentmiklós kapcsolat javaslatával csatlakoztak, és ezzel azt valóban térségi és nemzetközi jelentőségűvé emelték. (Megjegyzendő, hogy a közelben jelenleg is meglévő Tiszasziget-Gyála határátkelőhely, illetve a hozzá vezető út gazdaságosan nem fejleszthető.) Az országos fejlesztési programokban még nem szerepel, de a kétoldalú tárcaközi tárgyalások már érintették.
Szerbia irányába:
Megvalósíthatóság: A projekt nem szerepel a magyarországi fejlesztési tervek között. Megépülése estén gyorsabb és biztonságosabb megközelíthetősége valósulna meg a majdan megépülő déli, M9 jelű autópályának.
2. Bánáti út
3. Ásotthalom – Bácsszőlős (Bački Vinogradi) új határátkelőhely
Az egyeztetés alatt álló magyar-szerb határforgalmi egyezmény tervezetében szerepelt, de a szerb fél forráshiányra hivatkozva nem támogatta. Napirenden tartása indokolt.
Horvátország irányába:
1. M6 autópálya Bóly – Pélmonostor szakasz megépítése.
Megvalósíthatóság: A projekt szerepel az autópálya fejlesztési tervekben, Pécsig 2010-es megvalósítással. Az autópályának a határig történő meghosszabbítása folyamatban van.
2. Új Dráva-híd Zaláta és Čadavica között.
Megvalósíthatóság: Országosan is támogatott helyi kezdeményezés, hogy a 67. sz. Szigetvár-Kaposvár-Balatonlelle főutat az Ormánságon keresztül a Dráva folyóig meghosszabbítva létesüljön új kapcsolat Horvátország felé egy új Dráva-híd építésével. Az új híd közvetlen kapcsolatot nyújtana Sellye és Szlatina (Slatina) között. Ez a kapcsolat jelentősen oldaná a sokszorosan hátrányos helyzetű Ormánság elzártságát. Az út- és hídépítésre tanulmányterv készült, a folyón a híd helyének kijelölése megtörtént. Az országos fejlesztési programokban még nem szerepel, de a kétoldalú tárcaközi tárgyalások már napirendre tűzték. Megvalósításához kormányközi egyezmény szükséges.
3. Új Mura-híd Murakeresztúr és Kotoriba között.
Megvalósíthatóság: Országosan is támogatható helyi kezdeményezés, hogy a vasút révén egymással szoros kapcsolatban álló két község és térsége között közvetlen közúti kapcsolat is létesüljön. A hídra engedélyezési terv készült, a magyar-horvát tárcaközi megbeszéléseken már érintették a javaslatot, de a kezdeményezés hivatalosan még nem jutott el a két kormányzathoz. Megvalósításához kormányközi egyezmény szükséges.
Ausztria irányába:
1. M8 gyorsforgalmi út kiépítése Rábafüzes (országhatár) és Körmend között.
Megvalósíthatóság: Az M8 autópálya egy távlati gyorsforgalmi útfejlesztési elképzelés, amelynek egyes elemei (pl. Pentelei Duna híd) már elkészült. A projekt szerepel az OTrT-ben, egyelőre a környezetvédelmi hatástanulmányok készítése van folyamatban. Az autópálya magyarországi szakasza Veszprémet, Dunaújvárost, Kecskemétet és Szolnokot érintené, Budapest elkerülésével kelt-nyugat irányú kapcsolatot teremtve a már meglévő, vagy jövőben kiépítendő gyorsforgalmi utak között.
Nemzetközi vonatkozás: A projekt egy nyugat – kelt irányú autópálya fejlesztési terv, amely kapcsolatot teremtene a Kelt-Ausztriai autópálya hálózat és Magyarország keleti szomszédai Románia és Ukrajna között.
II. Vasúti infrastruktúra:
Magyar – szlovák viszonylat:
Győr – Dunaszerdahely vasútvonal kiépítése
Megvalósíthatóság: Győr és Dunaszerdahely között sosem létezett közvetlen vasúti összeköttetés, azonban első sorban helyi szinten is fölmerült az ezzel kapcsolatos igény. A bősi vízlépcső építése idején kiépült a Dunaszerdahely – Bős vasútvonal, azonban ezen csupán teherforgalom és nem személyforgalom zajlott. A vágányok az építkezés befejezését követően felszedésre kerültek. Ennek a vonalnak az újbóli kiépítése és egy Bős magasságában felépítendő dunai vasúti híd, lehetőséget teremtene a Győr – Hegyeshalom vasútvonalba való közvetlen becsatlakozásra.
Nemzetközi vonatkozások: A projekt megvalósulása elsősorban kétoldalú, magyarországi és szlovákiai érdekeket szolgálna.
Nemzetpolitikai szempont: A projekt megvalósulása a Csallóközben élő magyarság Magyarországgal, elsősorban Győr környékével való kapcsolattartási lehetőségeit javítaná. A csallóközi magyarság számára Győr jelenleg is a kulturális, oktatási központ szerepét tölti be, de emellett gazdasági jelentősége sem lenne elhanyagolandó.
Magyar – román - ukrán közös projekt:
A Felső-Tiszavölgyi (Debrecen-Érmihályfalva-Szatmárnémeti-Királyháza-Huszt-Máramarossziget-Rahó-Csernovci) vasútvonal revitalizációja.
Megvalósíthatóság: A 80-
A Püspökladány – Nagyvárad – Kolozsvár vasútvonal villamosítása és két nyomvonalúvá fejlesztése.
Megvalósíthatóság: A vasútvonal Püspökladány – Nagyvárad – Kolozsvár közötti szakasza nincs villamosítva és csak helyenként dupla nyomvonalú. A vasúti kapcsolat gyorsabbá, biztonságosabbá és vonzóbbá tétele érdekében, a két ország döntéshozói irányába kezdeményezni lenne szükséges, a vasúti szakasz villamosításának és két nyomvonalúvá tételének tervbe vételét.
III. Vízi infrastruktúra:
1. A kompközlekedéshez szükséges infrastruktúra megteremtése Gönyű és Kolozsnéma (Kližska Nema) között.
2. A kompközlekedéshez szükséges infrastruktúra megteremtése Lábatlan és Dunamocs között.