a KMKF Gazdasági Albizottsága 2008. őszi ülése számára

 

 

Tekintettel Magyarországnak, Szlovákiának és Szlovéniának a schengeni övezethez történt csatlakozására (és Románia várható csatlakozására), a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) 2008. szeptember 12-13-i Plenáris Ülése elfogadta a KMKF Gazdasági Albizottságának „A határon átnyúló közlekedési infrastruktúra- és tömegközlekedés-fejlesztés aktuális kérdéseiről” szóló előterjesztését (továbbiakban: Határmenti Közlekedési Koncepció).

 

A Határmenti Közlekedési Koncepció alapvető célja az Európai Unió négy alapvető szabadsága (a személyek, a szolgáltatások, az áru és a tőke szabad áramlása) megvalósításának elősegítése térségünkben. Az erre irányuló fejlesztések nemzetiségre való tekintet nélkül szükségesek a határrégiók minden lakosa számára, így a határ mentén lakó magyar közösségeknek is.

 

Beszámolónk egyrészt a Határmenti Közlekedési Koncepció jelentőségét elemzi a KMKF keretében kezdődött együttműködési folyamat szempontjából, másrészt áttekinti a Határmenti Közlekedési Koncepció főbb tartalmi elemeit, harmadrészt foglalkozik a KMKF további közlekedésfejlesztési feladataival.

 

 

 

A KMKF a Magyar Országgyűlés konzultatív testülete, amelynek legfontosabb küldetése, hogy minél szélesebb körű politikai konszenzust teremtsen azokban a kérdésekben, amelyek Magyarország és a magyar kisebbségek együttműködését érintik.

 

Ennek a konszenzuskereső konzultációs folyamatnak első kiemelkedő jelentőségű állomását a KMKF 2007. szeptember 14-i Plenáris Ülése jelentette, amelyen a KMKF-ben résztvevő képviselők, illetve az őket delegáló pártok és szervezetek teljes konszenzusával elfogadták az EU-csatlakozással összefüggésben készült, „A magyar-magyar együttműködés és a nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének Európai Uniós csatlakozása után” című dokumentumot (továbbiakban: Nemzeti Együttműködési Stratégia).

 

A Nemzeti Együttműködési Stratégia egy része helyzetelemzés, a többi cselekvési terv, amelynek áttekintő feladatlistáját a Nemzeti Együttműködési Stratégia függeléke tartalmazza. A Gazdasági Albizottság egy évvel ezelőtt elemezte ezt a feladatlistát, és úgy döntött, hogy figyelmét a fejlesztéspolitikai nemzeti együttműködéssel kapcsolatos teendők utolsó pontjára, „A helyi infrastrukturális kapcsolatok és a határon átnyúló tömegközlekedés fejlesztése” című feladatra összpontosítja.

 

Ennek nyomán készült el a Magyar Kormány ezen a téren követett politikájára épülő, de azt bizonyos kérdésekben (így például a tömegközlekedés tekintetében) kiegészítő szakértői anyag. A Gazdasági Albizottság 2008. tavaszi ülése elfogadta a szakértői anyagot, amely így a Gazdasági Albizottság elnökének előterjesztéseként előbb a KMKF Állandó Bizottsága, majd 2008. évi Plenáris Ülése elé került, és ott nyert a képviselők és az őket delegáló pártok és szervezetek teljes konszenzusával elfogadást.

 

Ez az első alkalom a KMKF történetében, hogy a Nemzeti Együttműködési Stratégia egyik konkrét célkitűzését „apró pénzre váltottuk”, azaz áttekintettük a hozzá kapcsolódó társadalmi szükségleteket, és meghatároztuk a megoldások főbb vonulatait.

 

Mi ennek alapján a Határmenti Közlekedéspolitikai Koncepció jelenlegi státusa?

 

A válasz erre világosan következik abból a tényből, hogy a KMKF – saját Statútuma szerint – a Magyar Országgyűlés konzultatív testülete. Az általa kidolgozott és elfogadott Határmenti Közlekedéspolitikai Koncepció tehát olyan javaslat az Országgyűlés számára, amely mögött a KMKF-ben résztvevő képviselők és az őket delegáló pártok és szervezetek konszenzusa áll. A javaslatot átadjuk az Országgyűlésnek megerősítés, illetve – a megvalósítás érdekében – a Kormánynak történő továbbítás céljából.

 

Könnyen áttekinthető, hogy a határmenti fejlesztéseknek csak kis része tartozik kizárólag magyar hatáskörbe, nagyobb része Magyarország és az érintett szomszéd országok együttműködését igényli. Ebből egyenesen következik, hogy a Határmenti Közlekedéspolitikai Koncepció státusa a gyakorlatban: javaslat magyar álláspontra a határmenti közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos egyeztetéseken az érintett szomszédos országokkal.

 

 

 

A koncepció – látszólag bonyolult szerkezete ellenére – valójában tartalmilag mindössze három részből áll, amelyek az alábbiak:

 

 

Mindez nem véletlenül kapta a „határmenti” jelzőt: ebben a koncepcióban ugyanis kizárólag a határ közvetlen közelében megvalósítható, éppen ezért viszonylag alacsony költségvonzatú projektekkel – bekötő utak és vasúti szárnyvonalak újjáépítésével, a határ közelében fekvő települések közötti busz- és vasútjáratok indításával – foglalkoztunk.

 

A koncepció mindhárom fő tartalmi része – az infrastruktúra, a tömegközlekedés, illetve a megvalósítás lehetőségei – több szakterületből áll össze.

 

 

 

a.) A közlekedési infrastruktúrafejlesztést a koncepcióban a következő elemek alkotják:

 

 

 

b.) A tömegközlekedésre vonatkozó javaslataink a következők:

 

 

A koncepció számos olyan relációt felsorol, ahol a fejlesztések már folyamatban vannak, vagy indokoltnak tűnik a fejlesztésre történő igények részletes felmérése. A lista azonban „felülről nyitott”: az érintettek további relációkban is kezdeményezhetnek útépítéseket, vagy tömegközlekedési járatindításokat.

 

Út és busz- vagy hajójárat nem feltétlenül ott lesz, ahol az a Határmenti Közlekedési Koncepció felsorolja, hanem ott, ahol az érintett közösségek – megyei és helyi önkormányzatok, illetve a civilszféra – komolyan veszik a szükségletet, és kezdeményező lépéseket tesznek a megvalósítás érdekében.

 

A megvalósítás lehetőségei közül a következőket vettük számba:

 

 

 

 

A Határmenti Közlekedéspolitikai Koncepciót a KMKF Plenáris Ülése úgy fogadta el, hogy – a mielőbbi kormányzati végrehajtás érdekében – javaslatot tett az Országgyűlésnek egy országgyűlési határozat megalkotására a határmenti közlekedés fejlesztéséről.

 

A KMKF Gazdasági Albizottsága figyelemmel fogja kísérni az Országgyűlési határozat elfogadását, illetve kormányzati végrehajtását, és – konzultatív testületként – javaslataival, észrevételeivel fogja előmozdítani a folyamatot.

 

Emellett foglalkozni kezdünk a határon átnyúló, hosszabb távú és magasabb költségigényű, de nem kevésbé szükséges közlekedési fejlesztésekkel: gyorsforgalmi utakkal, autópályákkal, főútvonalakkal, illetve a vasúti fővonalak revitalizációjával.

 

*

 

Összefoglalóképpen: a KMKF, mint a Magyar Országgyűlés konzultatív testülete, szakmailag meghatározta és politikai konszenzussal elfogadta, hogy milyen határmenti közlekedésfejlesztéseket lát szükségesnek a magyarság érdekei szempontjából, bár nem kizárólag a magyarság, hanem a határmenti régiók teljes lakossága érdekében.

 

 

Esztergom, 2008. október 16.