A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) 2004. decemberében alakult meg azzal a céllal, hogy tagjai közös tanácsaival segítsék a Magyar Köztársaság Országgyűlésének munkáját.

 

A KMKF tagjai a Magyar Országgyűlés frakcióinak küldöttei, a Magyarországgal szomszédos országok parlamentjeinek, vagy regionális közgyűléseinek azon képviselői, akik az ott működő magyar kisebbségi szervezetek támogatásával szerezték mandátumukat, valamint az Európai Parlament magyar párt tagjaként megválasztott képviselői. A KMKF-ben ilyen módon képviselteti magát:

 

·         Magyarországról a Magyar Szocialista Párt, a Fidesz Magyar Polgári Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyar Demokrata Fórum, illetve a Keresztény Demokrata Néppárt,

·         Romániából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség,

·         Szlovákiából a Magyar Koalíció Pártja,

·         Ukrajnából a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség,

·         Szerbiából a Vajdasági Magyar Szövetség és a Vajdasági Magyar Demokrata Párt,

·         Horvátországból a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége és a Magyar Egyesületek Szövetsége, valamint

·         Szlovéniából a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség és a szlovéniai magyarság mindenkori parlamenti képviselője.

 

 

A KMKF 2004. szeptember 11-én fogadta el Statútumát, amely kimondja: a KMKF „létrehozásának és működésének nincs nemzetközi jogi relevanciája. A KMKF konzultációs fórum, melynek összejövetelein olyan törvényhozók vesznek részt, akiknek hasonló problémáik, egybeeső érdekeik is vannak. A KMKF feladatai közé tartozik az Európai Unión kívül maradó magyar kisebbségi közösségek támogatása, és ezáltal állampolgárság szerinti államaik csatlakozásának elősegítése az európai, illetve euro-atlanti szervezetekhez. Céljai elérése érdekében a KMKF kibocsáthat bármely, napirendjén szereplő tárgykörben dokumentumokat.”

 

A magyar törvényhozás 2008. március 5-én országgyűlési határozatot fogadott el, amelyben a 2004-ben alkotott (illetve 2006-ban módosított) statútum alapján – tehát konzultatív testületként – saját intézményének ismeri el a KMKF-et, és ennek jegyében saját költségvetéséből biztosítja annak működését.

 

  

 

A KMKF munkájának eddigi fontosabb eredményei:

 

·         2007-ben a KMKF elemzést készített azzal kapcsolatban, hogy Magyarország, Szlovákia, Szlovénia és Románia Európai Uniós csatlakozása gyökeresen megváltoztatta a magyar kisebbségek helyzetét. A dokumentum konkretizálja a magyar külpolitikának azt a célkitűzését, hogy a magyar kisebbségek jogainak érvényesítését az európai integráció keretei között kell megoldani. A dokumentum címe: A magyar-magyar együttműködés és a magyar nemzeti érdekérvényesítés perspektívái a magyar nemzet nagy részének Európai Uniós csatlakozása után. „Munkacímén” Nemzeti Együttműködési Stratégiaként is szokták emlegetni.

·         2007-2008-ban a KMKF kezdeményezésére és szakmai közreműködésével a magyar Kormány az Európai Bizottsággal való konzultáció alapján kidolgozta a megoldást arra a problémára, hogy Magyarországnak a schengeni övezethez való csatlakozása után az EU által vízumkötelesnek tekintett országokban (Ukrajnában és Szerbiában) élő magyarok zavartalanul fenntarthassák családi, kulturális, gazdasági kapcsolataikat Magyarországgal.

·         Magyarországnak, Szlovákiának és Szlovéniának a schengeni övezethez történt csatlakozásával (illetve Románia várható csatlakozásával) összefüggésben a KMKF 2008. szeptember 12-én szakpolitikai koncepciót fogadott el a határmenti régiók közlekedésfejlesztéséről. A szakmai anyagban a fejlesztési szükségletek elemzése alapján javaslatok fogalmazódnak meg arra, hogy Magyarország és a szomszédos országok illetékes hatóságai - felhasználva az Európai Uniós forrásokat - közös regionális  fejlesztéseket hajtsanak végre az Európai Unió négy alapvető szabadsága (a személyek, az áru, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlása) kiteljesítésének érdekében. 

·         A KMKF keretében és szakmai közreműködésével állandó iroda nyílik Brüsszelben, amelynek célja tájékoztatás nyújtása az Európai Unió intézményeinek a magyar kisebbségek által képviselt értékekről, törekvéseikről és érdekeikről.