Révész Máriusz (Fidesz), a testület társelnöke az ülés után újságírók előtt elmondta: szórványnak tekintették a Kárpát-medencében élő, kisebbségbe került magyarokat, diaszpórának pedig a kivándorolt magyarságot.

Tájékoztatása szerint szórványterületen a kollégiumi hálózat erősítése szerepelt a témák között. Erre forrásokat is kell áldozni - hangsúlyozta a kormánypárti politikus.

Elmondta még, hogy felvetődött a diaszpóra mintájára több határon túli magyarlakta területen a vasárnapi, hétvégi iskolák erősítése, hiszen ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az ott élő, többségi iskolába járó gyermekek ne szakadjanak el az anyanyelvüktől.

Szó volt még a Magyar Szórvány Napjáról is, amellyel felhívnák a figyelmet a szórványban élő magyarságra. Az erről szóló javaslatukról, és arról, hogy mely napon legyen, a KMKF plenáris ülése dönthet december 2-án.

A diaszpórában élők közül Dél-Amerikából, Ausztráliából jelezték, hogy a magyarországi nyári egyetem "nem sokat segít" rajtuk, hiszen ekkor a déli féltekén éppen tél és iskolaszezon van. Ezért olyan javaslatot tettek, hogy a jövőben, költségvetési támogatással szerveznek téli egyetemet is számukra. Felvetődött az is, hogy szeretnének egy listát kapni a diaszpóra magyar szervezeteiről, egyesületeiről, a vasárnapi iskolákról. Azt szeretnék elősegíteni, hogy testvérközösségeket találjanak - jelezte Révész Máriusz. Felvetődött továbbá az is, hogy érdemes lenne megsokszorozni a nyári egyetemeken résztvevők számát - mondta a fideszes politikus.

Svájcból pedig az a jelzés érkezett, hogy magyarul tanító tanárra lenne szükség, számára ellátást, szállást biztosítanának a kintiek, ha vállalná, hogy fél-egy évig többgenerációs magyar fiatalokat tanít.

bog \ bzt

Budapest, 2011. november 22. Révész Máriusz fideszes és Szabó Tímea LMP-s országgyűlési képviselő, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szórvány-diaszpóra munkacsoportjának társelnökei beszélgetnek a szervezet alakuló ülése előtt a Parlamentben.

MTI Fotó: Soós Lajos

Budapest, 2011. november 22. A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma szórvány-diaszpóra munkacsoportja alakuló ülésének résztvevői tanácskoznak a Parlamentben. Szemben, az asztalnál Révész Máriusz fideszes (b2) és Szabó Tímea LMP-s (b3) országgyűlési képviselő, a munkacsoport társelnökei.

MTI Fotó: Soós Lajos

Budapest, 2011. november 22., kedd (MTI) - Németh Zsolt, a Külügyminisztérium államtitkára szerint a magyar külpolitika globális nyitásának részeként indokolt a Latin-Amerikához fűződő kapcsolatok átértékelése.

Az államtitkár az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén elmondta, az elmúlt években gyengültek a térséggel fenntartott kapcsolatok: az együttműködés ad hoc jellegűvé vált, és a kereskedelmi forgalom alacsony szinten stagnál. Hozzátette, a régióban a magyar diplomáciai jelenlét rendkívül "beszűkült", mindössze négy nagykövetség jut a térség 33 országára.

Pedig a 600 millió lakosú Latin-Amerikában mélyreható politikai és gazdasági átalakulás ment végbe az utóbbi évtizedben, és a régió egy "a délkelet-ázsiaihoz hasonló fejlődési lehetőséget hordozó útra lépett" - fogalmazott. Megjegyezte, a gazdasági válság ellenére Latin-Amerikában tavaly 6 százalékos volt a GDP-növekedés, és idén is 4 százalék fölé várják.

Hangsúlyozta:  a térségben szigorú makrogazdasági politikával kordában tartják az inflációt. A középréteg gyorsan, látványosan szélesedik, ami komoly belső keresletnövekedést jelent - mutatott rá.

Mint kifejtette, a kapcsolatok intenzívebbé tételére a Külügyminisztérium kezdeményezi, hogy 2012 márciusában fórumot rendezzenek a magyar és a latin-amerikai diplomaták és üzletemberek párbeszédének előmozdítására. Az eseményt kulturális és tudományos rendezvények is kísérnék - fűzte hozzá.

Az államtitkár szerint szükséges lenne a magyar diplomáciai jelenlét erősítése a térségben, ebből a szempontból szimbolikus jelentőségű lehet a Sao Paoló-i főkonzulátus újranyitása.

Németh Zsolt kitért arra is, hogy Brazíliában, Argentínában, Uruguayban és Venezuelában jelentős a magyar diaszpóra, és ezeken az országokon túl Chilével, Kolumbiával, Peruval és Mexikóval is elmélyült kapcsolatokat építhet ki Magyarország.

Emlékeztetett, a régióban Brazília, Argentína és Mexikó is a G20-csoport tagja. Brazília egyre befolyásosabb világpolitikai tényezővé válik, míg Argentína hatalmas élelmiszertermelő kapacitása és édesvízkészlete miatt fontos - mondta. Beszámolt róla, hogy Latin-Amerikában Mexikó Magyarország elsőszámú kereskedelmi partnere.

Balla Mihály (Fidesz), a bizottság elnökének kérdésére az államtitkár elmondta, az elmúlt húsz évben nem fordítottak elég figyelmet a diaszpórában rejlő lehetőségekre, ezen változtathat most a Magyar Diaszpóra Tanács.

Gyöngyösi Márton (Jobbik), a bizottság alelnöke Tóásó Előd ügyéről érdeklődött. Németh Zsolt közölte, "minden szinten ellátják a konzuli védelmét". A napokban egy előkészítő tárgyalást tartottak az ügyben, ezt követően megkezdődhet az esküdtszék megalakítása - tette hozzá.

bbkr \ bdó

Megalakult a Kárpát-medencei Képviselők Fórumának (KMKF) szórvány – diaszpóra munkacsoportja - jelentette be Révész Máriusz a testület alakuló ülése után tartott doorstep sajtótájékoztatóján, kedden. A fideszes politikus tájékoztatása szerint az ülésen szóba került a nyári egyetemek kérdése, a magyar nyelv oktatásának lehetőségei a diaszpórában és a szórványkollégiumok hálózatának megerősítése is.

Az ülésen két előadás hangzott el; az egyik döntően a diaszpóra problémáival foglalkozott, míg a másik a szórványban élő magyarok gondjairól szólt. Szórványnak tekintették a Kárpát-medencében élő, kisebbségbe került magyarokat, diaszpórának pedig a kivándorolt magyarságot - fogalmazott Révész Máriusz, a testület társelnöke.

A déli féltekén élő magyarok Dél-Amerikából és Ausztráliából jelezték, hogy a hazánkban szervezett nyári egyetemeken nem tudnak részt venni, hiszen azon a féltekén olyankor tél van és iskolába járnak a fiatalok – mondta Révész Máriusz. Ezért a testület tett egy javaslatot, hogy a költségvetési fedezet biztosítása mellett, téli egyetem is induljon Magyarországon számukra –emelte ki.

A politikus szólt arról is, hogy a svájci kolléga azt jelezte: magyarul tanító tanárra lenne szükség, számára ellátást, szállást biztosítanának a kintiek, ha vállalná, hogy fél-egy évig többgenerációs magyar fiatalokat tanít. Ezzel összefüggésben Révész hangsúlyozta: ígéretet tettek arra, - ha ilyen ajánlatot kapnak -, akkor nemcsak ebben a régióban, hanem bárhol máshol is találnak olyan embert, aki ezt a feladatot örömmel és szívesen vállalja.

A szórványterületeket érintő javaslatokkal kapcsolatban Révész elmondta: érdemes erősíteni a szórvány-kollégiumhálózatot, és erre pénzt is kell áldozni. Hiszen vannak olyan területek, ahol csak ilyen módon lehet összegyűjteni azokat a fiatalokat, akik egyébként nem vennének részt magyar oktatásban – mutatott rá. Ugyanakkor azt, hogy egy szórványterületen teret veszít vagy nyer a magyarság, sokszor nem az infrastruktúra dönti el, hanem az, hogy „van-e ember a gáton” – fogalmazott Révész.

Mint mondta: a szórványkollégium nem lehet mindenhol megoldás, ezért az ülésen felmerült az is, hogy a diaszpóra mintájára, a magyarlakta területeken a vasárnapi, hétvégi iskolát kell erősíteni, hiszen ez az egyetlen lehetőség arra, hogy az ott élő gyerekek ne szakadjanak el az anyanyelvüktől. Végül javaslatot tett a fórum a KMKF plenáris ülésének, hogy szülessen döntés a magyar szórvány napjáról - tájékoztatott a képviselő.

(fidesz.hu)